Copyright © 2009 Gara község információs lapja
A garai templomról röviden
(Bari Etelka tollából)
Már 1735-ben vályogból épült, náddal fedett temploma és plébániája volt Garának.
Egy 1756-ban megejtett érseki látogatás alkalmával esett szó először arról, hogy Szent László a garai templom patrónusa, Ő látható a főoltár felett.
Hogy miért esett a választás a magyar szent királyra, az akkor még csak bunyevácok lakta községben - köztük nem volt László nevű személy- olyan kérdés egyenlőre, melyre a válasz bizonytalan. Legkézenfekvőbb magyarázat lenne, hogy Gara és Katymár között létezett egy Szentlászló nevű település a középkorban, amelynek temploma is volt. Az 1694-es összeírásnál Szentlászló falu már nem is szerepelt, elpusztult a törökdúlás alatt. Elképzelhető, hogy az eltűnt falu emlékezete él tovább a garai templom védőszentjében.
1750-ig Garának több birtokosa is volt, a földesurak sűrűn váltakoztak. 1750-ben a kincstár Grassalkovics Antalnak adományozta a bajai uradalom részeként Garát is. Baján Ő építette a mostani városházát is.
A garai birtokkal együtt a kegyúri jog is a birtokra szállt. A Grassalkovics család 1780-ban építette a garai templomot, akkor még nem volt oldalhajója.
Az új garai templom berendezéséről - egy 1847-es leltár alapján megtudjuk-, hogy már akkor nagyon jól felszerelt templombelső volt.
A főoltár mellett öt mellékoltár, faragott díszekkel övezett festmények, szobrok voltak. Meg kel említeni a 14 rámás képet Krisztus keresztútjáról.
Mivel akkor már németek és bunyevácok laktak akkor a faluban, szinte megfelezték a templomot.
A németek által felállított oldaloltárok, szobrok, üvegezett színes ablakok a jobb oldalon voltak, a bunyevácok a bal oldalon.
1909-ben már kicsinek bizonyult a templom, ezért megépítették a két oldalhajót.
A fából faragott, nagyon értékes szobrok többsége, amelyek a falak mellett állnak - a XIX. Század végén illetve a XX. Század elején készültek. Tirolból hozatták, híres fafaragók készítették. A legtöbbje felajánlásként készült, vagy a háborúból szerencsésen hazatért, vagy az ott elesett katonafiú emlékére állították fel a szülők.
A templom orgonája - ez van ma is - 1897-ben készült a híres orgonakészítő Angszter József és fia cégénél.
A mai falubeliek is elismerően szólnak a templom berendezéséről, az oltárok, az életnagyságú aprólékosan kidolgozott szobrokról. Büszkék rá, hogy ez a templom a környék leggazdagabban berendezett és legszebb temploma. Elődeink sokat áldoztak azért, hogy ez a templom ilyen szép legyen. Magánadományokból készültek az oltárok, szobrok, színes üvegablakok, a csillárok, templomi zászlók. Ha most felnézünk a kupolára, szomorúan látjuk, hogy bizony sürgős segítségre szorul. Az átázás miatt tönkremennek a gyönyörű falfestmények, repednek a falak. Azt kellene megelőzni, hogy még nagyobb baj legyen. Ez az Alapítvány azért jött létre, hogy a 24.-ik órában próbáljuk megmenteni templomunkat. Kérjük a híveket, hogy anyagi helyzetükhöz mérten segítsenek a templomunk megmentésében. Köszönjük
Virágvasárnapi koncert a templomban
2012. április 1.
Köszöntőt mondott a kuratórium titkára
Sok szeretettel köszöntöm a kedves vendégeinket a Garai Épített Örökség megőrzéséért Ala-pítvány Alapítói és kuratórium tagjai nevében.
3-ik alkalommal kerül megrendezésre Virágvasárnapi műsorunk. Szeretettel köszöntöm a Sükösdi Beszélő kövek kórus tagjait, köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat.
Óriási veszteség ért bennünket, bizonyára értesültek a szomorú tragikus hírről, Tóth Józsefné szeretett Edit nénink, aki alapítványunk létrehozója volt már nem ünnepelhet velünk. Elragad-ta tőlünk az óceán. Ő, aki oly nagyon szívén viselte templomunk állapotát, időt, fáradtságot nem kímélve tevékenykedett ezért az alapítványért.
Szomorú nap ez a mai, mert Ő már nem lehet itt velünk, ezért alapítványunk tagjai most tisz-telettel és nagyon fájó szívvel búcsúzunk Drága Edit néninktől. Megkérem az alapítvány ala-pítóit és kuratórium tagjait a gyertyák meggyújtására.
Engedjék meg, hogy kuratóriumunk elnöke, aki ma szintén nem lehet velünk, mert elszólította a munkája, de megkért, hogy levelét amiben fájó gondolatait leírta olvassam fel Önöknek:
Kedves Vendégeink, kedves Testvérek, kedves Egybegyűltek!
Nem lehetek ma köztetek, ezért engedjétek meg nekem, hogy a távolból szólhassak hozzátok. Újra egy gyönyörű vasárnapra ébredtünk és immáron harmadszorra ünnepelhetjük együtt Vi-rág Vasárnap mennyei dicsőségét.
Örülök, mégis szívemet nagy bánat emészti. Igen, nagy az én szomorúságom, mert nem lehe-tek Veletek, s mert akárhányan is vagytok itt a mi kis féltett templomunkban, egy valaki még sem ül a sorokban. Ez a valaki nem más, mint a mi Alapítványunk fő mozgatórugója ünnep-ségeink főszervezője s az én aranyos "barátnőm", Edit nénéi…..A mi Edit nénink!
Bár, ha most hallja ezeket, a sorokat, ennek biztos nem örül, mert mindig is a háttérbe akarta maradni. S most végleg meg is tette
De tudom, fentről lenéz ránk, a lelke velünk van. Mint ahogyan velünk együtt készült a mai napra, mert a feladatokat sorra kiadta. Aztán nyugodt szívvel elutazott, mint ahogyan azt tet-tem én is, hisz tudtam csak egy zarándok-útra, megy és majd új élményekkel tér haza. Mert Ő maga volt az élet, tele erővel, tervekkel, kitűzött feladatokkal. S mi úgy éreztük, ez így van rendjén.
Most, viszont, önző módon, csak aggódom, mi lesz velünk, mi lesz velünk nélküle, hogyan tovább? De tudom, ő jó helyen van már, hisz mindig is Isten tanítása szerint élt és tanított bennünket, ezért azt mondom, az ő kedvéért is dolgozzunk tovább. Ő majd fentről vigyáz ránk, mi több, segít bennünket, mert a tudat, hogy Ő volt nekünk , erőt ad a munkához, erőt ad cselekedeteinkhez, melyeket Ő mind látni fog.
Ebben hiszek és ez ad erőt a tovább lépéshez.
S adjon nekünk békét a mai napra, lelki megnyugvást és egy olyan szép délutánt, amilyet Önökkel akart megosztani.
Ezért aztán, kérek mindenkit, hogy fogadja sok szeretettel fellépő vendégeink műsorát és tölt-senek velünk egy kellemes délutánt!
Bocsássanak meg nekem, hogy csak a távolból tudtam üzenni, de ezt meg kellett tegyem, mert ennyivel tartozom Edit néninek, tartozom Önöknek és így talán az én lelkem is megnyugszik kissé.
Üdvözlettel!
Coborné Beck Rita
Stuttgart, 2012. március 28.
Alapítványszámla száma: 51000132-10003286
Menteni a menthetőt avagy hol vagytok garaiak?
Kedves Olvasó!
Szerettem volna Önökkel megosztani alapítványunk / Gara Épített Megőrzéséért Alapítvány / tavalyi éves tevékenységét,hogy egyre többen tájékozódjanak rólunk. El is kezdtem beszámolómat,de a leírt sorok között,egy teljesen más gondolati fonal irányított,míg végül irományomból életem első újságcikkje született meg.
E bevezető után,ki végig olvassa írásomat,álljon meg néhány pillanatra és tegye fel magában a kér-dést,melyet maga a cím szolgáltat!
Ha visszatekintek a 2011. évre,sajnos nem számolhatok be nagy sikerekről,de a szép rendezvények,a hívek és a lakosság adományairól annál inkább.Színvonalas műsorokat láthattunk alapítványunk szervezésében,mint például az évente megrendezett Virágvasárnapi Ünnepség vagy a Karácsonyi Koncert.Felléptek többek között a Bajai Liszt Ferenc Kórus,a Vaskúti Szent Imre Ének és Zenekórus,a bajai Zeneiskola növendéke Csarudzsics Lajos,de ügyesen szerepeltek hittanos gyerekeink is.
A mi templomunk csodálatos akusztikájának köszönhetően szinte elvarázsoltak bennünket a fellépő művészek.Igen,a mi templomunk!S nagyon szeretnénk,ha még sokáig a miénk lehetne.Éppen ez ok-ból,2011. januárjában helyszíni szemlét készíttettünk a templom tetőszerkezetéről.Szakértők megálla-pították,hogy mennyire veszélyesek a nagyméretű repedések és ezáltal a freskók állapota is.De ugyanilyen gondok merültek fel - egy másik vizsgálat során - az ólomüveg ablakoknál is,melyek nem csak vizuálisan,de funkcionálisan is rossz állapotban vannak.S,hogy a helyzetet még súlyosbít-sam,javításra szorul a világítás,a fűtés és a nagy-harangról még nem is beszéltem. / Hova tűnt a déli harangszó Garán? - kérdezik sokan./
Alapítványunk saját feladatának tekinti,hogy az itt felsorolt hibákat,hiányosságokat,javításokat maga orvosolja.Azt is tudjuk,mindez óriási teher anyagilag,de a megvalósításért dolgo-zunk,szervezkedünk,gyűjtűnk és pályázunk.
Célunk nem más,mint menteni a megmenthetőt,s nem magunknak, az utókornak!
Én még hiszek abban,hogy vannak még jóakaratú emberek,akik segítségével elérhetjük céljainkat.Én még hiszek abban,hogy itt Garán,a garai emberekkel tudunk valami szépet,valami újat,olyan dolgot véghez vinni,amire még unokáink is büszkék lehetnek!
Optimistaként reménykedem ezekben a leírt gondolatokban,mégis vannak bennem negatív érzel-mek.Ha csak arra gondolok,vajon hányan fogják elolvasni soraimat,s ha elolvassák miként vélekednek majd a leírtakon,értik-e,hogy milyen fontos a falunkért tenni,egyáltalán hányan tudják Garán,hogy a mi templomunk országos műemlék,vajon képes-e a garai ember - most ne nézzük a nemzetiség vagy a vallási hovatartozást - segíteni és ha kell,összefogni? --akkor én is kissé megtorpanok.Mint ahogyan megtorpanva állok rendezvényeinken,végignézve a vendégeken,miként azt tapasztalom,hogy szinte ismeretlen arcokat látok.S valóban! Sajnálom,kedves garaiak,hogy ezt kell mondjam,de nem csak a műsorainkon,még a kereszt-szenteléseken is több vidéki,vaskúti,bajai - számomra idegen emberek - jelenlétét,anyagi támogatását tapasztalom,mint garaiét. Miért?! Kérdezem magamtól,kérdezzük egy-mástól. Nincs konkrét válasz,csak kifogások és közöny...................
Szerintem hagyjunk fel az efajta magatartással,legyünk együtt,mikor alkalmunk adódik és fogjunk össze kis falunkért! Higgyék el,nem csak Gara képe fejlődne,hanem ezáltal mi magunk is,emberek!
Legyünk együtt újra! Legyünk együtt 2012. április 1-jén Virágvasárnap délutánján / a Római Katolikus Templomban /,ismét színvonalas előadást láthatunk! Ezt megígérem,s azt is,hogy csalódás nem éri Önöket!
Coborné Beck Rita
A GARAI TEMETŐKÁPOLNA SZENTELÉSE
2012. OKTÓBER 28-ÁN
A garai temetőkápolna újra régi pompájában díszeleg, melyet Gatti Mihály és felesége Mészáros Veronika építtette 1900-ban. A kápolna alatt a Gatti család kriptája található.A 112 éves épületre nagyon ráfért a felújítás,amely az idei év folyamán a család utódainak köszönhetően megtörtént. Tomori Márton mérnök úr és felesége Blazsanik Ilona nagyvonalú adományából az épület teljes felújításon esett át.
Október 28-án vasárnap a kápolna ünnepélyesen felszentelésre került.
A Tomori házaspárnak hála, Gara község ismét visszanyert valamit régi patinájából!
