Copyright © 2009 Gara község információs lapja
A kutyák kötelező megjelölése
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a hazai kutyaállomány átláthatósága, a gazdátlan ebek számának csökkentése érdekében, 2013-tól kötelező lesz a chippel történő egyedi megjelölés. Ennek költsége maximum 3500 Ft lehet, ami tartalmazza a mikrochip, a központi adatnyilvántartás és a beültetés árát is.
Bizonyára sokan bosszankodnak majd, hogy ismét itt egy fölösleges pénzkidobás! Bárkit érhet kutyaharapás, netalán kóbor eb miatt bekövetkező közlekedési baleset. Ilyenkor jól jöhet majd a mikrochipes azonosító!
Almaültetvény Regőcén
Apple world
2012. szeptember 30-án testvértelepülésünkre, Regőcére /Ridica / látogattunk Faa Béla polgármester úrral. Vendéglátóink szervezésének köszönhetően, kérésünkre a falu határában létesített almáskertben fogadtak. Az ültetvény vezetője készségesen tájékoztatott bennünket, válaszolt a felmerülő kérdéseinkre.
Összefoglalva a látottakat, hallottak a következőket tudtuk meg:
2011-ben kezdték el a beruházás megvalósítását, korábbi állami földterületen, amely meglehetősen elhanyagolt állapotban volt. A jelenleg legkorszerűbb olasz technológiával hozták létre az első 20 hektár telepítését. Az almafákat beton oszlopokra feszített háló védi a jégverés ellen, amely egyben árnyékoló szerepet is betölt.
Az öntözést a sorokba telepített, automata rendszerrel vezérelt csepegtető öntözéssel látják el. A locsolással tápanyag adagolást is végeznek. A növényvédelmi technológiájukban elsősorban a betegségek, kártevők megelőzésére helyezik a hangsúlyt. Igyekeznek minél kevesebb vegyszert használni .
Munkaerő szükségletükkel kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy hektáronként egy főt alkalmaznak. A különböző munkafolyamatokat igyekeznek minél jobban gépesíteni.
Az értékesítési elképzeléseikről is érdeklődtünk. Terveik szerint a termés 90%-t minőségi almaként kívánják eladni, a maradék 10%-ot léalmaként. Főleg Oroszországba , illetve különböző EU-s országokba szeretnének exportálni .
Az ültetvény további bővítését is megkezdték, látogatásunkkor a hálót tartó oszlopokat telepítették.
Az almáskert közelében található egy jó állapotban lévő katonai őrtorony. Ennek tetejéről "madártávlatból" is lefényképezhettem a környéket, valamint a MAGYAR területen található falvakat.
Érdemes még néhány gondolat erejéig kitérni a szerb növénytermesztő gazdaságok sajátosságaira. A szocialista időkben, Jugoszláviában nem alakultak termelő szövetkezetek. Néhány 10 holdas családi gazdaságok jöttek létre, amelyek fokozatosan fejlődtek, biztos és tisztességes megélhetést jelentve. A hazai gépgyártásuk is a kisgazdaságok igényeihez szakosodott.
Napjainkra a gazdálkodók többségének gépparkja koros, elavult /természetesen vannak korszerű gépekkel felszerelt gazdaságok is/. A technikai lemaradást szorgalommal, gépeik karbantartásával igyekeznek pótolni. A csőtörőzés, kukorica górézás gyakori látvány az őszi időszakban. A szárítás nem kerül pénzbe, a csutkát pedig eltüzelik.
Remélem, hogy ezek a kisgazdaságok a jövőben is fennmaradnak, megtalálják az útjukat, s megfelelő jövedelmet biztosítanak a családok számára!
A regőcei almaültetvény egy mintagazdaság, amely irányt mutat a fejlődési lehetőségek felé .
Ezúton is szeretnénk megköszönni a vendéglátóinknak, az üzem vezetőjének azt a szívélyes fogadtatást, amelyben részesítettek bennünket!
A Regőcén készült fényképek megtekinthetők a képcsarnok menüpontban.
Szabó Károly
2013. január 1-től megváltozik, egyszerűsödik a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítésének folyamata. A jövedékiadó-visszatérítési igényeket?2013. január 15-től közvetlenül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) nyújthatják be az erre a célra szolgáló bevallás nyomtatványon (BEV_J04), nem kell előzetesen kérni a megyei kormányhivatalok földművelésügyi-, illetve erdészeti igazgatóságai, vagy a vízügyi hatóság előzetes igazolását a mezőgazdasági munka tényleges elvégzéséről és a megművelt terület nagyságáról. Ezeket az igazolásokat a hatóságok a Hivatali Kapu útján lebonyolított elektronikus adatcserével továbbítják a NAV részére. A termelőknek nem kell csatolniuk a gázolajvásárlásról vagy a gépi bérmunka szolgáltatásról kiállított számlákat sem.
Ezzel párhuzamosan a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás igénylési folyamata is változik: a vámhatósághoz kell benyújtani e támogatás iránti igényt (ugyancsak a BEV_J04 nyomtatványon), a NAV pedig a kérelem adatait elektronikus úton továbbítja az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) részére, ahol döntés születik a megítélhető támogatásról.
A fentiekről részletes tájékoztatást a NAV internetes honlapjának kezdőlapján, a 'friss információk' között olvashatnak. A tájékoztató közvetlen elérhetősége a következő:
2012. dec.22én kihirdetésre került a 139/2012. VM rendelet, mely tartalmazza az 61/2009 FVM rendelet (AKG rendelet) módosításait. A legfontosabb változások a következők: Jelentős mértékű szankciócsökkentés történt bizonyos előírások teljesítésének elmulasztása esetén. Így a tápanyag-gazdálkodási tervvel kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatás elmulasztásának, valamint gazdálkodási naplóval kapcsolatos ugyanilyen mulasztásnak a jogkövetkezménye a vonatkozó támogatási összeg 30%-os csökkentéséről 15%-os csökkentésre mérséklődött. Enyhébbek lettek a gyepgazdálkodási célprogramok legeltetéssel kapcsolatos előírásainak egyes jogkövetkezményei is.
A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben nem nyújtottak be kifizetési kérelmet, az adott gazdálkodási évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre.
Ha a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában a zöldtrágya növény beforgatása legkésőbb 2014. október 31-ig megtörténik, akkor a zöldtrágyázást megvalósítottnak kell tekinteni."
A 2010/2011. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmek ügyintézésénél nagy számban jelentkeztek olyan kérelmek, amelyek esetében a gazdálkodók korábban bejelentették az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területre az ültetvény kivágását, és nyilatkoztak arról, hogy 12 hónapon belül újratelepítik azt, majd az ezt követően benyújtott kifizetési kérelmükben a kivágott ültetvény területére igényeltek agrár-környezetgazdálkodási támogatást. A vonatkozó jogszabályhelyek módosítása világosabbá teszi, hogy olyan területre, amelyen a kifizetési kérelem benyújtási időszakban nem található ültetvény, az adott gazdálkodási évre vonatkozóan nem lehet célprogram kifizetést igényelni. Ezzel összefüggésben módosult, hogy a megvalósított ültetvény újratelepítés nélkül benyújtott kifizetési kérelem esetén, jogkövetkezményként nem a támogatásra jogosult gazdálkodó célprogramból való teljes kizárása, hanem csak az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület célprogramból való kizárása érvényesül. Csökken az ültetvény kivágás-újratelepítés műveletével kapcsolatos adminisztrációs kötelezettség azzal, hogy nem kell az újratelepítésről szándéknyilatkozatot benyújtani az MVH felé.
A rendelet teljes szövege megtalálható itt:
2013. január 1-jével, illetve 2013. február 1-jével az alábbiak szerint változnak a földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok:
2013. január 1-jével a földhasználóknak területi mértéktől függetlenül minden termőföld, valamint mező-, és erdőgazdasági belterületi föld - kivéve az erdő - használatát be kell jelenteniük a földhivatal felé. (Hatályon kívül helyezésre került ugyanis az a rendelkezés, miszerint a bejelentési kötelezettség csak az 1 hektár területnagyságot meghaladó földhasználatra vonatkozik.)
2013. február 1-jével kötelező az adatszolgáltatás a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználók számára. Magánszemély földhasználónak a személyi azonosítóját és az állampolgárságát, gazdálkodó szervezet földhasználónak pedig a statisztikai azonosítóját kell bejelentenie az ingatlanügyi hatóság felé. Ezen rendelkezés azokra a földhasználókra vonatkozik, akik 2012. december 31-ig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerültek. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 2013. március 30. napjáig a "földhasználati azonosító adatközlési adatlap" használatával tehetnek eleget. Az adatlaphoz csatolni kell magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót tartalmazó okirat másolatát is.
Az adatközlési bejelentéssel indult eljárás díjmentes, de csak akkor, ha azzal együtt változás bejelentésére nem kerül sor.
Az adatlapot a földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. Az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja azt a bejegyzett földhasználót, aki adatszolgáltatási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget.
2013. február 1-jét követően a cégek esetében a cégkivonat benyújtása nem kötelező; az aláírási címpéldányt, illetve az aláírás-mintát pedig csak akkor kötelező benyújtani a földhivatalhoz, ha azt a cégjegyzék nem tartalmazza. Arról, hogy a cégnyilvántartás ezeket az iratokat tartalmazza-e, a cégnek kell nyilatkoznia a bejelentési adatlapokon.
A jogszabályi változások új formanyomtatványok kötelező használatát is előírják. Kötelező a formanyomtatvány használata a földhasználatban bekövetkezett változásoknak, illetve a használat megszűnésének bejelentésekor is. Az új nyomtatványok a földhivatali honlapról a Nyomtatványok menüpontból tölthetőek le.
2013. január 1-jét követően termőföldre szerződéssel nem alapítható haszonélvezeti jog, kivéve a közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jogot. Az ezen jogszabályi rendelkezésbe ütköző szerződés semmis. 2033. január 1-jén megszűnik az olyan haszonélvezeti jog, amely 2013. január 1-jén fennállt, feltéve, hogy azt határozatlan időre, vagy határozott időre, de 2032. december 30-a utáni lejárattal, és nem közeli hozzátartozó javára alapították.
Klambauer Zsuzsanna
ÚMVP tanácsadó
klambauer.zsuzsanna@agrarkamara.hu,
+36 30/910 1989
TÁJÉKOZTATÓ
a földhasználati nyilvántartásban bekövetkezett/bekövetkezendő fontosabb változásokról
TÁJÉKOZTATÓ
a termőföldek használatát érintő változásokról
Nem csökkennek az agrárágazat támogatásai 2013-ban
Az agrárágazatnak nyújtott európai uniós és költségvetési támogatások összege mintegy 60 milliárd forinttal nő 2013-ban - mondta Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője szerdán, Balatonfüreden, egy agrárvezetőknek tartott konferencián.
Nemzeti agrártámogatásokra a hazai költségvetésből 2013-ban 61 milliárd forint jut, a nemzeti támogatások összértéke ezzel a tavalyi szinten marad - mondta. Ezen belül az agrárkárenyhítésre fordított támogatás összege a duplájára, 8,3 milliárd forintra nő a 2011-2012-es 4 milliárd forintról - emelte ki.
Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló támogatásokra 217 milliárd forint kifizetést tervez az idén a VM. Az EU közvetlen támogatásai közül az egységes területalapú támogatás (SAPS) az idén a becslések szerint összesen 400 milliárd forint lesz - tette hozzá. Míg az ágazatnak 2012-ben 630 milliárd forint költségvetési transzfert juttattak, addig ez 2013-ban 690 milliárd forintra nő - összegezte.
Hozzátette: a magyar mezőgazdaság az egyéb tételeket, köztük a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hiteleket is beleszámítva az idén 720-730 milliárd forintot kap.
Az egységes területalapú támogatás hektáronként 66 ezer forintra nő a tavalyi 59 ezer forintról, ami az uniós csatlakozás óta a legmagasabb, "statisztikai csúcs" - mondta.
A 2013-ban megnyíló új jogcímek elsősorban erdészeti és vidékfejlesztési területen várhatóak, a tárca a kertészeti géptámogatás újbóli bevezetését tervezi. 2013-ban is lesz az állattenyésztő ágazatok és egyes foglalkoztatás-igényes növényi kultúrák esetében a területalapú támogatást kiegészítő nemzeti támogatás, ezt az Európai Tanács rendeletmódosítása lehetővé teszi - ismertette.
Az EU Közös Agrárpolitikának (KAP) jelenleg is zajló megújításáról szólva Szentirmay Zoltán elmondta, hogy a következő, 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus első éve, 2014 átmeneti év lesz, melyben a közvetlen támogatások változatlanok maradnak. Az új támogatási rendszer lényegében 2015-ben kezdődik, a részletszabályokról a tárca a soros ír elnökséggel jelenleg is tárgyal, a végleges megállapodásról pedig intenzív tárgyalások kezdődnek Brüsszelben. A tárgyalások jelenlegi állása szerint az alaptámogatás összege hektáronként 125 euró, míg az úgynevezett zöldítés szabályainak betartásáért járó támogatás mértéke 75 euró lesz.
Ismertetése szerint a magyar mezőgazdaság 2012 első három negyedévében a GDP 3,8 százalékát adta, a kibocsátás folyó áron számolva az előzetes adatok szerint 2.229 milliárd forintra nőtt az előző évi 2.168 milliárd forintról. A mezőgazdasági beruházások értéke a tavalyi év első három negyedévében 158,5 milliárd forintot tett ki. Az ágazat tavaly a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adta, ez 2011-ben 7,4 százalék volt.
Előadásában szólt arról is, hogy a tervezett őszi munkák befejeződtek, a gazdák az eredetileg bejelentetthez képest nagyobb területen vetettek rozsból, őszi búzából, őszi árpából. A jó minősítésű vetés aránya mindhárom fajta esetében meghaladja a 60 százalékot, az őszi állapotminősítések a tavalyinál sokkal jobb évet vetítenek előre - jegyezte meg. Elmondta, hogy a sertésállomány jelenleg mélyponton van, a létszáma hárommillió alá esett 2012-ben, ebben a magas takarmányáraknak nagy szerepük van. Hangsúlyozta, hogy a tárca óriási erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa és visszafordítsa a zuhanást.
MTI/Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda
„Újra felvirágozhat a háztáji gazdálkodás”- címmel olvashatunk egy cikket a Kistermelők Lapja februári számában.
A kistermelői vagy más néven háztáji gazdálkodás a rendszerváltást követően indult folyamatos hanyatlásnak. Sajnos ge-
nerációk maradtak ki ebből a termelésből, vagyis a saját szükségleteik megtermeléséből és az esetleges felesleg értékesítéséből.
Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a falvakban kevés helyen művelik már kiskerteket. A gazdasági épületek, ólak, istállók fokozatosan az enyészet martalékává válnak.
Nagyon sürgős lenne megváltoztatni ezt a szomorú folyamatot! A saját fogyasztásra való termelés egészséges és friss zöldségekkel, tojással, hússal látná el a családokat.
A kistermelői árutermelést a szocializmus idején legtöbbször a nagyüzemek integrálták. Napjainkra jelentősen megváltoztak a gazdasági feltételek. Nagyon nehezen tudnak a kis méretekben gazdálkodók jövedelmet termelni.
Létezik a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is néhány olyan munkaigényes szegmens, amely a kistermelők számára is lehetőségeket kínál. Ilyen terület lehet pl. az ún. szabadtartású /free- range/ baromfitartás, mélyalmos nyúltartás stb. .
A kistermelést szeretné segíteni a kormány a következő intézkedésekkel:
- Az integrációk elősegítésével.
- Felvetődött az a lehetőség, hogy a háztáji gazdálkodás beilleszthető legyen a közfoglalkoztatási programokba. Erről további egyeztetések várhatók.
-A tervek szerint háztáji agronómusok /agrárfelsőfokú végzettségű szakemberek/ segítik majd szaktanácsokkal, információkkal, az értékesítés szervezésével a termelőket.
Reméljük , hogy minél több háztáji gazdaság fog termelni, tisztes kiegészítő jövedelemhez juttatva a gazdákat !
Mától lehet pályázni agrárágazaton kívüli munkahelyek létrehozására!
Mától 7,8 milliárd forintra pályázhatnak a mezőgazdasági termelők az agrártevékenységük diverzifikálásához (agrárágazaton kívüli munkahelyek létrehozásához). A pályázó akkor támogatható, ha az éves bruttó árbevétele legfeljebb 2 millió euró (kb. 600 millió forint), illetve 2011-ben a bruttó árbevételének több mint fele mezőgazdasági tevékenységből származott.
A támogatási kérelmeket a forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2013. július 2-áig lehet elektronikusan benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Pályázatot az 5000 fő alatti lakosságszámú, vagy 100 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű településeken élő, működő őstermelők, illetve mezőgazdasági tevékenységet folytató mikrovállalkozások adhatnak be. A hozzájárulás mértéke 60%, hátrányos helyzetű településeken 65%, egy pályázó legfeljebb 35 millió forintot kaphat.
A támogatás célja, hogy ösztönözze a mezőgazdaságból élők egyéb jövedelemtermelő, gazdálkodói és szolgáltató tevékenységeit, továbbá támogassa a helyben előállított termékek piacra vitelét. Támogatást lehet kérni többek között: könnyűipari fejlesztésekre, új technológiák bemutatására, mintaprojektek létrehozására, kézműves, szabadidős vagy megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó tevékenységekre, szakértői, műszaki és kereskedelmi szolgáltatások bevezetésére.
Az intézkedés hozzájárul a mezőgazdaságból élők keresőképességének javításához, valamint olyan agrárágazaton kívüli munkahelyek létrehozásához és megtartásához, amelyek elősegíthetik a vidéki területekről való elvándorlás visszaszorítását és a vidéki életkörülmények javítását. A mezőgazdasági üzemek mellett kialakuló alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) ellensúlyozzák a mezőgazdasági termelésből származó bevételek ingadozásait, valamint hasznosítják a szezonálisan rendelkezésre álló munkaerőt. A vidéki területeken ma is megtalálható értékes, élő kézműves hagyományok a régió munkalehetőségeinek, valamint egyedi arculatának megőrzésében egyaránt fontos szerepet játszanak.
VM Sajtóiroda
795-2137
sajto@vm.gov.hu
Szeretnénk felhívni a figyelmüket a pályázat megjelenésekor készült videóinterjúra:
A kormany.hu sajtószobájában egyszeri regisztrációt követően minden videó és fotó nagy felbontásban letölthető és szabadon felhasználható forrásmegjelöléssel. Forrás: kormany.hu
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
KÖZLEMÉNY
Tisztelt Gazdálkodók!
Április hónaptól megnyílik a lehetőség a 2013. évi területalapú támogatások (TERA) benyújtására. A kérelem benyújtását el lehet végezni önállóan, amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval, tanácsadó segítségével illetve technikai segítségnyújtó igénybevételével.
A technikai segítségnyújtó lehet falugazdász illetve kamarai tanácsadó. Tekintettel arra, hogy a legtöbb termelő a falugazdász hálózat segítségét veszi igénybe a kérelme benyújtásánál, kérjük, keressék falugazdászukat időpont egyeztetés céljából.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a területalapú támogatás igénylésére az a termelő jogosult, aki rendelkezik érvényes földhasználattal.
A területalapú támogatás szankciómentes benyújtási határideje május 15. Ezt követően munkanaponként 1%-os támogatás csökkenéssel június 9-ig még be lehet adni a kérelmeket.
(Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal)
Tavaly 80 százalékos kárenyhítésben részesültek a magyar gazdák
Nyitott kapukat dönget Gőgös Zoltán, amikor 40 százalékos kárenyhítést emleget, hiszen a magyar termelők az Európai Unió keretein belül adható legmagasabb kárenyhítésben részesülhettek tavaly, a rendkívüli aszály idején.
A 2012. január elsejétől érvényes új kockázatkezelési rendszer sikerét az adatok egyértelműen megerősítik, hiszen a kárenyhítésben részt vevő termelők száma több mint a háromszorosára emelkedett (27 828-ról 74 071- re nőtt), és a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági terület is lényegesen nőtt. A kárenyhítési alapban a termelői és a költségvetési befizetésekből rendelkezésre álló pénzösszeg 2011-hez képest megkétszereződött.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ennek eredményeképpen teljesen ki tudta fizetni a rendkívüli aszály idején a gazdák által tavaly igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és jogosnak ítélt összegét. Az így kifizetett mintegy 7,4 milliárd forint az uniós szabályokban rögzített legmagasabb mértékben, vagyis a biztosítással rendelkező termelőknél 80 százalékban, a biztosítással nem rendelkező termelőknél pedig 40 százalékban kompenzálta az üzemi szinten mért hozamérték-csökkenést. Az átlagos kifizetés tehát lényegesen magasabb volt, mint az MSZP által követelt kárenyhítési mérték.
A politikus kérése szakmailag megalapozatlan, ugyanis az MSZP-s képviselők által is megszavazott új kockázatkezelési törvénynek köszönhetően a 2013-as kárenyhítési évben már 9 milliárd forint áll rendelkezésre a termelők igényeinek kiszolgálására, amely a rendszer folyamatos bővülésének köszönhetően a tavalyinál még szélesebb termelői körnek nyújt védelmet. A magyar gazdálkodók tehát mindenképpen számíthatnak az Európai Unió keretein belül az állami forrásokra. A gazdák termelési kockázatainak csökkentése mellett a VM minden segítséget megad a termelőknek az ár- és belvízkárok okozta hatások mérsékléséhez.
Az új gazdabarát kockázatkezelési törvény 2011-es megalkotásával a Kormány célja, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat megossza a termelő, a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló, a gazdálkodóval kötött mezőgazdasági biztosítás esetén a biztosító, a földterület bérbe, - illetve haszonbérbe adója és az állam között.
A kockázatkezelési rendszer második pillérét képező biztosítási díjtámogatásban, a rendszer bevezetésének első évében 1896 termelő részesül 880 millió forint összegben 65 százalékos díjtámogatásban. A 2012-es év tapasztalatai alapján a továbbfejlesztett támogatási konstrukcióra az idén 10,67 millió euró támogatási forrás biztosított.
Ezúton is felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy az egységes kérelem benyújtásával egyidőben azok is önként csatlakozhatnak a kárenyhítési rendszerhez, akik a kötelező tagságra vonatkozó területnagyságot nem érik el. Ugyancsak fontos, hogy a maximális kárenyhítés érdekében a termelők legalább egy jellemző természeti kár ellen kössenek biztosítást a várható hozamértékük legalább felére.
A Kormány a jelenlegi nehéz helyzetben minden tőle telhető intézkedést megtesz a károk megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, enyhítése érdekében. A jelenlegi kárenyhítési intézkedések az előző kormányzati ciklusban tapasztaltakhoz képest lényegesen eredményesebben segítik a gazdákat, ezért érthetetlen, hogy a tények ellenére egyes politikusok a termelők nehéz helyzetét vélt politikai előnyök megszerzésére kívánják felhasználni.
Fazekas Sándor: földtörvény az üzemtörvénnyel együtt képes védelmezni a hazai mezőgazdaságot
A földtörvény a készülő üzemtörvénnyel együtt képes védelmezni a hazai mezőgazdaságot a spekulánsokkal és a külföldi tőkével szemben - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden este a Békés megyei agrárkamara gazdálkodói fórumán.
A miniszter hangsúlyozta: a földtörvényhez kapcsolódó üzemtörvény megalkotása az őstermelőknek, a családi gazdaságoknak, az egyéni és a társas vállalkozásoknak egyaránt fontos, hiszen nem mindegy, hogy az Európai Unión belüli szabad tőkeáramlás életbelépése, 2014 után a magyar gazdatársadalom vagy a külföldiek rendelkeznek majd a föld és eszközvagyonnal.
Fazekas Sándor kiemelte: az üzemtörvény a földtörvény elfogadását követően kerülhet a törvényhozás elé a nyár elején. A tervezet a földet az üzemektől nem elkülöníthető vagyonként kezeli, hanem az üzem tartozékaként, a gépekről, a gazdasági épületekről és a feldolgozó kapacitásokról szóló egység részeként. A föld így önmagában nem, csak üzemmel együtt, komplex termelőegységként lehet forgalomképes.
A miniszter szólt arról, hogy alaposan meg kell fontolni a mezőgazdasági üzem tulajdonlási szabályait, amire vannak minták Nyugat-Európából. Az üzemi forma körüli kép letisztulása rugalmas adó- és támogatási rendszer kialakítását segíti elő.
A miniszter a földtörvényről elmondta: a törvény vitája tavaly nyár végén kezdődött, kétszáz módosító indítvány sorsa még nem dőlt el. Abban mindenki egyetért, hogy a magyar termőföldet a magyar földművesek műveljék és a törvény szűrje ki a zsebszerződéseket, a csalárd ügyleteket.
(MTI)
TÁJÉKOZTATÓ
A mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek útdíj fizetés alóli mentesülésének részletes feltételeiről
A részletekért kattintson az ikonra!
A 2015-2020 KÖZÖTTI KAP szabályozásával, közvetlen támogatásokkal, piaci támogatásokkal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztató
4. Fogalmak
Az ökológiai célterületek végleges listája, ami tartalmazza a másodvetésként elfogadható növények listáját is.
A mezőgazdasagi vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasagi vontatóval
vagy lassú járművel vontatott pótkocsival törtenő közúti szállításáról
Tisztelt Gazdálkodók!
A Földművelésügyi Minisztérium honlapján elérhetőek a KAP Közvetlen támogatásokkal kapcsolatos összefoglalói az alábbi linkről, valamint a kamara honlapján is.
KAP közvetlen támogatások (2015-2020) link komplex anyagokkal:
Klambauer Zsuzsanna
falugazdász
Tűzvédelem az aratás idején is
A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket aZ Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.
A csatolt mellékletekben bővebb információkat találhatnak!
A Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai
LETÖLTÉS
Az Új VP-AKG program (2016-2020.)
LETÖLTÉS
Tisztelt Gazdálkodók!
Szeretném felhívni a figyelmüket a Bizottság által decemberben indított (magyarul sajnos csak mostantól elérhető) konzultációs és véleménynyilvánítási lehetőségre.
A Bizottság az elmúlt év gyakorlati tapasztalatai alapján szeretné begyűjteni a zöldítés terén a javaslatokat, hogy a tavasszal/nyáron közreadott egyszerűsítési javaslataiba már ezeket is beépíthesse.
A véleménynyilvánításra március 8-ig nyílik lehetőség az alábbi felületen:
Földművelésügyi Értesítő
LXVII. évfolyam 1. szám
Földművelésügyi Értesítő
LXVII. évfolyam 2. szám
KÖZLEMÉNYEK
